Őrség, vissza a gyökerekhez

Bár az Őrséghez nagyon közel élek, idén októberben jártam ott először. Ezúttal sem olvastam utána mivel találkozhatunk, érjen minden a meglepetés erejével, jó az úgy.  

Őriszentpéter

Első megálló az őriszentpéteri termelői piac volt. A hűvös, kissé esőre forduló idő nem tántorította el az érdeklődőket.

Ahogy egy gyors kört futottam az árusok között nyilvánvalóvá vált, hogy itt a tökmagolaj a leginkább preferált termék, ha esetleg valaki még nem jegyezte volna meg a korábbi év tortájáról az „Őrség zöld aranyáról”, most már biztos rögzült. Legalább 10 különböző termelőnél lehetett kapni a sajátjukat, mindemellett más magokból préselt olajakat is, például mákolaj, kenderolaj, dióolaj és még sorolhatnám.

A másik népszerű termék a homoktövis, amiből lekvárt, alma-cékla-homoktövis italt is lehet kóstolni és hazavinni, utóbbi nagyon ízlett. A fügéből készült finomságokból sem volt hiány, pálinka, csokoládé, lekvár, aki nagy fügemániás itt a paradicsomban érezhetné magát.

Pityerszer

Az utunk tovább vitt Pityerszerre. Oda úton amerre a szem ellát bronzba öltözött fák és legelésző marhák voltak.

Ezen a részen érdemes a kéktúráról letérve megnézni a helyi skanzent. Az épületek több mint 100 évesek. Át tudjuk élni azokat az időket, amikor déd- vagy ükszüleink ilyen környezetben élték mindennapjaikat.

A mi házunk

Ezek a házak hűen tükrözik az akkori értékrendszert. A mindennapi élet legtöbbször egy helyiségben volt, itt főztek, étkeztek, aludtak. Módosabb helyen további részei is voltak az épületnek, például a tisztaszoba, mely mindig érintetlenül várta vendége érkezését. Mindig készen állt, hogy helyszíne lehessen a család különleges emlékeinek, családi képek, ereklyék formájában.

A skanzen udvarához közel tyúkokkal, szamarakkal és kecskékkel is találkozunk. Ha valaki még jobban magába szeretné szívni a vidéki élményt, az egyik házban kialakítottak egy sötét szobát, ahol a falvak éjszakai zaját hallgathatja, kutyaugatást, a róka által megkaparintott tyúk utolsó vészkiáltását.

Plusz egy meglepetés

Bár feltételezem nem kötődik túlságosan a 18-19. századi paraszti élethez, de a falu határában élnek eurázsiai vadlovakat, melyek több hektáros legelőjükön szabadon megtekinthetőek. Sikeresen sosem tudták háziasítani ezt a fajtát, úgyhogy plusz egy meglepetés Őrség részéről.

 A skanzen mellett szerencsére volt rétes és dödölle, úgyhogy a helyi gasztro élményt is sikerült abszolválnunk a nap végére.

Aki erre jár, érdemes felkeresni az Ízrestaurátor nevű csokoládé műhelyt Ispánkon. Hihetetlen, hogy ilyen eldugott helyen milyen csodákat hoznak létre, kétszer fordultunk vissza bonbonért…